2016. június 15., szerda

Nemzeti összetartozás napja, határtalanul előadás


A mai nap a Nemzeti összetartozás nevében indult az egész iskolában. Az alsósok is és a felsősök is külön dolgoztak. A kicsik zászlókat színeztek, tájjellegű ételeket gyűjtöttek, videót néztek. A negyedikeseknek már komolyabb feladat jutott, mert térképen kellett elhelyezniük a külhoni magyarságot. Meghallgatták a beszédüket és gyűjtöttek jellegzetes ételeket is.

Nekünk egy csángó tájszólásban lefordított filmből kellett megnézni részleteket. A szavakat megbeszéltük, amiket nem értettünk és megpróbáltuk leírni is, mint pl.: a berbecs szó bárányt jelent. Minél tovább hallgattuk, annál jobban hozzászokott a fülünk is a különös kiejtéshez. Egy beszélgetés után térképen kellett a nyelvjárásokat elhelyeznünk. Egy társasjátékkal folytattuk. Ha tudtuk a választ az élő bábuk eggyel előbbre léphettek. A kérdések természetesen a külhoni magyarsággal kapcsolatosak voltak. Még jutalmat is kaptunk.

Tízóraizás után felvonultunk a csarnokba, ahol az egész iskola elfér. A hétvégén elkészítettük a kirándulásról a prezentációt. Ezt kellett most megmutatni az iskola tanulóinak. Igyekeztünk kihangsúlyozni a sok élmény között, hogy az utazásunk célja a külhoni magyarokkal való kapcsolattartás volt. Megmutattuk, milyen magyar emlékeket fedeztünk fel Rijekában.
Meghívókat is kiküldtünk erre az eseményre, hogy megköszönjük a munkájukat azoknak, akik segítették az utazásunkat.

Írták: Dékány Anina és Barabás Fanni

2016. június 13., hétfő

Bemutató óra a hatodikosoknak

Már a szünetben elkezdtünk készülődni az órára, hiszen nem volt a teremben annyi szék, hogy a 20 vendéget is fogadni tudtuk volna.

Mikor elhelyezkedtünk, addigra a laptopon is be volt állítva a ppt. Először Zsolt bácsi köszöntötte a vendégeinket. Elmondta milyen pályázat keretében utaztunk és miért. Nagy öröm volt, hogy már megnyert pályázatuk van a hatodikosoknak is. Mikor elmondtuk az első napot már kérdeztek is. Hosszú volt az utazás? Volt légkondi a buszon? Láttuk, ahogy eldördül az ágyú a toronyban? Mikor megválaszoltuk a kérdéseket következett a második nap, amit Anina adott elő. Ő preziben dolgozta fel az utazás eseményeit. Nagyon látványos volt. A harmadik napot a várban kezdtük ezt megint én adtam elő.

A szállásunkról is kérdeztek a vendégek, erre a kérdésre Éva néni válaszolt.
Nagyon gyorsan elment ez az egy óra. Még a szünetben is kérdezgettek tovább minket, de sajnos mennünk kellett a következő órára.

Írta: Gera Dorina

2016.06.09.

2016. június 10., péntek

Értékelő óra

Ma a történelem óra idejében felelevenítettük a horvátországi élményeinket. Nagyon meglepődtünk, hogy írásban kell felelnünk néhány kérdésre. Amely a tanárokról, az osztályközösségről, az általunk legszebbnek ítélt helyszínről tudakozódott.
Az írásbeli munka után beszélgetésbe is kezdtünk, hogy mi a véleményünk a külhoni magyarokkal való találkozásról. Volt-e olyan, amire nem számítottunk? Mivel a Magyarság Házában is hallhattuk a tájszólásokat, nem lepődtünk meg. Inkább azon, hogy milyen választékosan beszélnek, még a gyerekek is. Könnyen váltanak a horvátról a magyarra. Átbeszéltük még egyszer miért fontos Baross Gábor munkája, miért emlékeztünk meg a magyar katonákról, ahol szintén koszorút helyeztünk el.
Ezután volt szó az osztályközösségről is. Abban mindenki megegyezett, hogy nagyon jót tett az együtt töltött három nap a kapcsolatoknak. A lányok főleg elmondhatták ezt, hiszen egy szobában voltak mindannyian. Először féltünk tőle, mondták, de nagyon sok előnye is volt.


Végeredményben azt vontuk le, hogy visszamennénk még egyszer.

Írta: Bánáti Anasztázia
2016.06.07.

Kirándulás 1. nap

 Zágráb, Fiume


Reggel 6.00 órakor indultunk az iskolától.


Az első megállónk Zágráb volt, ahol a belvárosban sétáltunk és megismertük a történelmi emlékeket. Jelačić téren megtudtuk, merre mutat a lovas szobor kardja,  és megcsodáltuk a város réz makettjét.
 
Ezután elindultunk a  Lotrščak-torony felé, ahol nem haranggal, hanem ágyúlövéssel jelzik a délidőt. Itt csodaszép kilátás nyílik Zágrábra.


A hosszú séta után ismét buszra szálltunk és indultunk Rijekába.


Elfoglaltuk a szállást Fiumében, majd indultunk a tengerpartra fürdeni.


A finom vacsora után megismerkedhettünk egy mediterrán nagyváros hangulatával. Baross Gábor munkásságát elevenítettük fel az emléktáblájánál, amit meg is koszorúztunk.

Átmenve a fiumei kapun, egy római korból maradt boltívet is megcsodálhattunk. „Vajon hogy maradt az ott fenn?”-kérdeztük

Fagyizás és kis séta után, a kikötő forgatagába találtuk magunkat.


Az esti város fényei sem feledtették velünk, hogy egy nagy múltú kikötő városban 
vagyunk, ahol az ipar és a kereskedelem összefonódik.


A hosszú nap után örömmel vettük birtokba szobáinkat.

Írta: Gera Dorina, Pesti Nóra Tulipán

Kirándulás 2. nap

Fiume, Pazin, Rovinj, Pula


Ez a nap az Isztriai félsziget bejárásáról szólt. A nap folyamán nagyon sok kiselőadást hallgathattunk meg és többször nyílt alkalmunk vásárlásra is. Na de kezdjük az elejéről. Első állomásunk a Pazini vár volt. 

Itt felolvasásra került Verne Gyula “Sándor Mátyás” című regényrészlete. A következő úti- célunk a Limski-öböl volt, ahol egy kilátóból vizsgálhattuk meg az öblöt és ajándék vásárlásra is sor került. 

Utána buszba ültünk és indultunk is Rovinjba. Városnézés volt a program és szerencsére elcsíptünk egy Porsche kiállítást.

Utána megebédeltünk egy olasz pizzériában és a  finom ebéd után folytattuk a városnézést. Miután ezen az állomáson is végeztünk, Póla felé vettük az irányt. Csodás kikötőket és tengerpartokat láthattunk.

Elmentünk a katonai temetőbe ahol meghallgattunk egy verset, és megkoszorúztunk az emléktáblát is. Természetesen a Himnusz is elhangzott, hegedű kíséretében.
Ezt a programot követte az amfiterátum (Pólai aréna) meglátogatása. Sajnos rövid időt töltöttünk ott, mivel nagyon kötött volt a program.


 


Mielőtt indultunk volna a Pólában élő magyarokkal való találkozásra, sikerült feljutnunk az erődhöz is







Innen indultunk a magyarokhoz. Pólában éppen magyar napok voltak, így volt szerencsénk megnézni egy- két előadást az ünnepségen.  A műsorok megtekintése után, előadtuk mi is a mesénket és átadtuk az ajándékot is. Nagy örömünkre, megvendégeltek minket sok-sok finomsággal.


Ez után indultunk Abbáziába, csak akadt egy kis probléma, ugyanis az autópálya közepén lerobbant a busz. A sofőr próbálta megjavítani, de nem sikerült. Hívnunk kellett egy másik buszt, hogy elvigyen minket a szálláshoz Fiumébe. A várakozás közben besötétedett. Ezt az időt kihasználva dicséreteket énekeltünk és beszélgettünk. Több mint két órát vártunk az autópályán, míg megérkezett a busz Fiuméből. Átpakoltuk a csomagokat a lerobbant buszból és indultunk is Fiumébe. Sajnos nem jutottunk el Abbáziába, mert így is éjfélkor érkeztünk a szállásra, ahol kipihenhettük ezt az izgalmas napot. 

Írta: Dékány Anina, Barabás Fanni


Kirándulás 3. nap


Fiume

Reggel elindultunk megmászni a Trsat vár felé vezető 540 lépcsőt.




Miután mindenki felért, tovább indultunk.



Megérkeztünk a várba, ahol gyönyörű kilátás fogadott minket.




 A várban még harci eszközöket is kipróbálhattunk.  Miután kijátszottuk magunkat, siettünk vissza a szállásra, hogy ebéd előtt még egy kis rekreációban is legyen részünk.

Mindenki örömére a legközelebbi nagy áruházban az utolsó kunát is elköltöttük, hogy hazafelé is legyen mit ennünk. Közben a másik busz is megérkezett Magyarországról, amely nagyobb is volt és hűvösebb is volt benne.



Írta: Gera Dorina, Pesti Nóra Tulipán

2016. május 27., péntek

Vetélkedő



A Határtalanul órát május 17-én, 3-4. órában tartottuk. Plakátokat készítettünk Horvátország nevezetességeiről, melyeket az előkészítő órákon ismertünk meg. Tetszett, hogy csapatban kellett projektet készítenünk. A vetélkedőn azt a feladatot kaptuk, hogy az előző órán megismert helyszínek kinyomtatott képeit helyezzük el a térképek segítségével egy plakáton. A következő feladat az volt, hogy 25 képről le kellett írni, hogy az melyik városban van, és hogy melyik épületet ábrázolja. Ezek a feladatok mindegyike tetszett nekünk. Nagyon érdekes volt, hogy még az utazás előtt megismerhettük ezeket a helyeket. Így még jobban várjuk már a kirándulásunkat.


Írták: Barabás Fanni, Pátri Olívia, Ziener Marcell, Orosz Donát.

2016. május 26., csütörtök

Előkészítő óra

Határtalanul előkészítő óra

Május 13–án a 4 - 6. órákon tartottuk a Határtalanul előkészítő órákat.
Az elején Zsolti bácsi PPT-t mutatott nekünk, melyben bemutatta a kirándulást, megnéztük pontosan milyen helyekre fogunk utazni, Megismertük a kirándulás úti céljait és Horvátország nevezetességeit. A Fiumében készült Szent István csatahajóról még egy filmet is mutatott nekünk Zsolt bácsi. Új fogalmakkal ismerkedtünk meg. Éva néni tartott egy kiselőadást a kooperatív és toleráns viselkedésről, ezzel kapcsolatban játékos feladatokat is kaptunk. Ezek után bekapcsolhattuk a laptopokat, amin nekünk kellett megnézni, hogy a megadott útvonal mennyi kilométer és azt mennyi idő alatt tesszük meg. Ez után egy kis történelem következett, hogy Magyarország környező országaiban milyen eloszlásban és hol laknak még magyarok.
Kicsit matematikáztunk, mert növekvő sorrendbe kellett rakni az országok neveit, hogy hol van a legtöbb százalékban magyar lakosság, és hol a legkevesebb. Végül gyönyörű képeket mutattak nekünk tanáraink és kérdéseket is tehettünk fel az utazással kapcsolatban.


Írták: Pesti Tulipán, Gera Dorina, Fazekas Dominika.

2016. április 29., péntek

A Magyarság Háza

Határtalanul kirándulás a Magyarság Házába



Reggel 6-kor indult a vonat Pécsről Budapestre, Zsolt bácsi, Dóri néni, Éva néni kísért minket . 9 órakor értünk be a Keletibe. Az utazás nagyon jó volt, ebben egyet értettünk. Amikor leszálltunk, Tamás bácsi csatlakozott hozzánk, majd elindultunk az első állomásunkra, ami a Holokauszt múzeum volt. Ott egy játékos feladaton vettünk részt, amelynek a célja Rejtő Jenő életének a megismerése volt. Ezt a játékot mindenki nagyon élvezte, főleg amikor a végén egy bőröndnyi csokit találtunk, ami persze nekünk volt odakészítve. Ezek után elmentünk ebédelni, de erre nem sok időnk maradt, ugyanis kellett indulnunk a következő állomásra, ami tulajdonképpen az utazásunk célja volt. Ezt az állomást „Magyarság Házának” hívták, a kiállítás címe pedig „Mi magyarok”. A kiállításon fel voltak sorolva Kosztolányi Dezső által megszavazott legszebb magyar szavak, amikről külön-külön voltak elnevezve a helységek. Az első terem az “anya” terem volt, ahol különböző tájszólású magyarokat lehetett meghallgatni, hogy hogyan beszélnek. A második terem a “gyöngy” terem volt, ahol a versekkel foglalkoztak. Ezután a “szűz” terem jött, ahol a magyar érintetlen természet hangjait és képeit mutatták be. Az „ősz” teremben a gasztronómia remekeivel és alapanyagaival foglalkozhattunk, hungarikumok jelentek meg előttünk. Kipróbálhattuk ismerjük-e a magyar nemzeti ételek alapanyagait. Az ötödik terem egybekapcsolódott az hatodikkal, ahol a magyar harcászattal foglalkoztak, ez volt a “kard” és a “vér” terem. Ezekben a termekben föl lehetett ülni egy falóra, ki lehetett próbálni, hogy milyen kardot fogni, milyen nehéz a páncélzat, illetve meg lehetett mérni, hogy milyen erősen tudjuk meghúzni a nyilat. A „csók” terem a Bauhaus építészeti korszakban tervezett székeket, maketteket mutatott be, művészeti és építészeti remekműveket nézegethettünk. Ezek után  volt a „sír”, és a „láng” terem, ahol ki voltak állítva Rubik- kockák, magyar találmányok.  A „láng” teremben a magyar feltalálók eredményeiről szerezhettünk információkat. A ”szív” terem volt a legvégén, ahol a sporttal foglalkoztak. Ennek a teremnek két része is volt. Az első részében a csapatjátékokkal foglalkoztak (pl.: kosár), a másodikban az olimpiáról volt szó. Ebből a részből nyílt egy kis terem, ahol pedig szektorlabdázni lehetett. Miután végignéztük az összes látnivalót a Magyarság Házba, öt órakor elindultunk a vonathoz. Mindenki nagyon elfáradt, de végül is az volt a lényeg hogy együtt voltunk és jól szórakoztunk és olyan dolgokkal találkozhattunk, amivel az ismereteinket tudjuk bővíteni. A Magyarság Háza része volt a Határtalanul programnak. A vonat 20. 40- re ért be Pécsre, az állomáson a szüleink vártak minket kérdések tucatjával. Volt mit elmesélnünk.
 

Írták: Dékány Anina, Barabás Fanni, Bánáti Anasztázia,